Úgy tűnik, hogy az "arab forradalmak" vírusa megálíthatatlan, és már átdobta magát Európába. Horvátország a első "áldozat" ahol sikerült felszínre törnie. Tömeges kormányellenes tüntetéseknek vagyunk tanúi Európa szívében, s a "lázadók" már a rendvédelmi szervekel is összetűzéásbe keveredtek. Ám ezen megmozdulások mögött, nem csak az arab vírus "lüktet", hanem annak a nacionalizmusnak az árnya is kibontakozni látszik, amely összekapcsolható a 15-20 évvel kirobbant véres Jugoszláv konfliktussal.

Néhány nappal ezelőtt Zágrábban, pár ezer ember gyült össze, hogy tiltakozását fejezze ki. Elsősorban a miniszterasszony, Jadranka Kosor, a konzervatív HDZ párt első emberének lemondását követelve, ám az ellenzéki Szocialista párt sem tudott menekülni, haragjuk elől - felgyújtották annak zászlaját, mint ahogy a konzervatívokét is - és végül, betetőzésül, az Egyesült Európának sárgacsillagos, kék zászlajából sem maradt egyéb, csak por, és hamu.

S, ez megismétlődött, Szplitben, Fiuméban, és minden nagyobb Horvát városban. A részvevők többsége fiatal, akik a tömeges töüntetéseket a Facebook-on keresztül szervezték meg. Mindenekelőtt, a korrupció megállítását követelték, mely mint métely a hatalom megannyi rétegét már megfertőzte.

A horvát utcák forrognak.

Ez most már nyilvánvaló, s az is, hogy békés tüntetésnek indult február 27. felvonulás, egy valóságos "forradalmi megmozdulásba csapott".  Bár a tüntetők, először csak át akartak sétálni a városon, a betiltott "elégetlenség menete" forgatókönyve szerint, ám a rendvédelem közbelépett, és útját állta. Az összecsapások ötven áldozatot követeltek.

Zágráb azóta is hangos. A fiatalos megmozdulást, a háborús veteránok (1991-1995) felvonulása követte, akik egyértelműen kinyilvánították elégedetlenségüket, Tihomir Purda (horvát állampolgár) Szerbiának történő kiadatásának ügyében. Purdát a Bosnyák Föderáció határán vették őrizetbe, még tavaly, hogy végül kiadják, Szerbinának, ahol a szerb nép ellen elkövetett emberellenes bűnökért kell majd felelnie. Mindez azonban csak ürügy volt, mint ahogy egykor ürügy volt Gavrilo Princip tette is Szarajevóban. A veteránok a horvát korrupció ellen emelték fel hanglyukat, illetve az egyre rosszabb életkörülmények miatt.

Vajon a Horvátországi események, az arab világ forrongásainak kitelejesedése?

Nagyon nehéz ebben párhuzamot találni. Horvátország nem iszlám ország, itt nem ült senki a hatalom székében olyan hosszan, mint Mubarak, vagy Kadhafi, nem is tehette volna meg, hiszen Horvátország mint ország, mindössze 20 éves, illetve nagyon nehéz találni olyat, aki napi két dollárból tengeti életét.

Mégis a felszín alatt sok a közös vonás.

Sokan akik kimentek a Tahrir térre Kairóban, elsősorban a korrupcióra panaszkodtak, amely teljessen átitatta az egyiptomi vezetést. Bár a Horvát korrupció, még távolról sem érte el azt a csúcsot, mint Egyiptomban, vagy Tunéziában, de ha a volt Jugoszláv köztársaság jelenkori történelmét elemezzük, rá kel döbbennünk, hogy nagyon sok itt a hasonlóság. Ott van mindjárt, Ivo Sander, aki a 90-es évek közepétől irányította a Horvát adminisztrációt, Franjo Tudjman ideje alatt,illetve 2003-3009.ig betöltötte a miniszterelnöki posztot.

A múlt év közepén a HDZ vezetése kénytelen volt eltávolítani köreiből a "híressé" vált miniszterelnököt. A politikus először Ausztriába szökött, ahol mint ismeretes gyermekeskedett, de az osztrák rendőrség letartóztatta. Nyomozás indult, pénzmosás gyanújával, melybe belekeveredett, egy tiroli bank is. Horvátországban, már nyitottak számára egy cellát, ahol "szegény", kénytelen lesz tíz évig élni. (Ketten nézték a börtönrácsokat, egyik csillagot látott,másik sarat!)

S, mi a helyzet az ország gazadaságával?

Úgy tűnik, hogy a horvátok igen szépen keresnek a kibontakozó turizmus révén, ám ez a bevétel vajmi kevés. Horvátország nem trópusi ország, így a tengerpart is csak ideig - óráig  "használható". Jól tükrözi ezt a 20%-os munkanélküliség, illeteve, a munkaerő kivándorlás. Százezerre tehető azok száma, akik Ausztriában, Svájcban, Svédországban, illetve Szlovéniában keresik a kenyerüket.

Sokan úgy gondolták, hogy a Horvátoknak sikerülni fog a kitörés, és megismétlik a csodát, elérik azt az életszinvonalat amit az 1970-es években bírtak. Nem sikerült. A mostani válság, csak nehezíti az amúgy sem egyszerű viszonyokat. A munkanélüliség az egekig szököt, s sokat az EU-ban reménykedte. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű...

A tüntetések egyértelműen, csak ismétlődései; a voltnak, hiszen ugyanez ment végbe Lettországban, Litvániában, Izladon, Bulgáriában, illetve Magyrországon, az utóbbi három - négy - öt esztendőben. Ezek az országon nagyon nehezen vészelik át, az előállt krízist. A horvátok tovább vártak, de rájuk is sor kerített a szegénység.

A Horvát jóléti állam, amelyik teljes gőzzel rohant a kivlasztottak klubjába - melynek neve EU - törést szenvedett. Most már csak várni kell, hogy ki lesz a következő? Az EU bármennyire is (pillanatnyilag) másként fest, mindennemű nemzeti - etnikai - és gazdasági gonddal küzd. Lehet, hogy sokkal többel, mint az arab országok!

A honap... a holnap majd mindet elárul magáról!